A korongozás az egyik legősibb kézműves tevékenység, amely több ezer éve kíséri az emberiséget. Az első korongozott agyagedények a neolitikum idejéből, vagyis mintegy 10–12 ezer évvel ezelőttről származnak. Már az ókori Egyiptomban is ismerték ezt a technikát, és az ókori görög, illetve római kultúrákban a kerámia nemcsak mindennapi használati tárgy, hanem művészeti forma is volt.
A középkor Európájában a korongozás a fazekasság legfontosabb alaptechnikájává vált. Az emberek korongon készített tálakat, bögréket, korsókat és tárolóedényeket használtak az ételek és italok tárolására. De a fazekasok nem álltak meg a funkcionalitásnál – díszítőelemeket, csempéket és cserépdíszeket is formáltak az agyagból, amelyek házak homlokzatát, templomokat és köztereket ékesítettek.
Az ipari forradalom idején a gépesítés a korongozást is elérte. A gyárakban már nagy mennyiségben, gépekkel gyártották a kerámiákat, de ezzel párhuzamosan a kézzel készült, egyedi kerámiák értéke még inkább felértékelődött. Az emberi kéz nyoma, a forma apró tökéletlensége, az anyag természetes változékonysága olyan egyediséget ad, amit semmilyen gép nem tud lemásolni.
A modern korongozás ma is élő hagyomány. A kézműves kerámia újra divatba jött, a kortárs keramikusok pedig ötvözik a régi technikákat az új design irányzatokkal. A műhelyekben ma is ugyanaz történik, mint ezer éve: az agyag forog a korongon, a kéz formálja, a tűz megszilárdítja – csak a formák és a színek változnak.
A kézzel készített kerámia nem csupán használati tárgy, hanem művészet is. Sok korongozó és fazekas ma már nemcsak piacokon, hanem galériákban és kiállításokon is bemutatja munkáit. A kortárs trendek között ott a minimalista design, a természetes anyagok, az öko-szemlélet és a funkcionalitás – mindezek mellett azonban megmaradt az a bensőséges, meditatív érzés, amit az agyaggal való munka nyújt.
A korongozás tehát nem pusztán technika, hanem kapcsolódás a múltunkhoz, és egyben lehetőség arra, hogy valami maradandót, kézzel készített, szerethető tárgyat hozzunk létre.
A kézzel készített kerámia nem csupán használati tárgy, hanem művészet is. Sok korongozó és fazekas ma már nemcsak piacokon, hanem galériákban és kiállításokon is bemutatja munkáit. A kortárs trendek között ott a minimalista design, a természetes anyagok, az öko-szemlélet és a funkcionalitás – mindezek mellett azonban megmaradt az a bensőséges, meditatív érzés, amit az agyaggal való munka nyújt.
A korongozás tehát nem pusztán technika, hanem kapcsolódás a múltunkhoz, és egyben lehetőség arra, hogy valami maradandót, kézzel készített, szerethető tárgyat hozzunk létre.
